Japán bobtail. A japán csonkafarkú, alias japán bobtail ősi, természetes távol-keleti fajta. Legfontosabb fajtajegyeit - azt, hogy mellső lábai jóval rövidebbek, mint a hátulsók, továbbá furcsa, pamacsszerű, csonka farkát - azokon az ezeréves festményeken is felfedezhetjük, amelyek akkoriban készültek, amikor az első példányok Kínán és Koreán át eljutottak Japánba. Mint egy jólnevelt kutya Jellemző még a bundáján egymástól élesen elütő foltokban megjelenő színe: a fehér, a fekete és a vörös. Japánban Mi-Ke a neve. Arról nevezetes, hogy - akár egy jól nevelt kutya - gyakran felemeli egyik mellső lábát, és így "kér", illetve "köszön".  A japán áruházak kirakataiban éppen ezért gyakran látható porcelánból készült szobra, amint a már említett pózban "üdvözli" a látogatókat. Ezeket a szobrokat Maneki Nekónsik, "köszönő macskának" hívják. Jelleme Intelligens, barátságos, hűséges cica. Szeret úszni és kutya módjáraapportírozni. Gyakran hallatja hangját, de ennek ellenére egyáltalán nem hangos, inkább azt mondhatnánk, hogy nagy "szókinccsel" rendelkezik. Élelmezése meglehetősen bonyolult feladat: kizárólag halat eszik! A hideg időjárásra is módfelett érzékeny. Angol elnevezés: japanese bobtail Német elnevezés: Japanese Bobtail Francia elnevezés: bobtail japonais